A 15-29 éves korosztály körében a munkanélküliség kétszer akkora, mint a teljes felnőtt lakosságban, minden 7. harminc év alatti munkanélküli. Háromszáz munkakereső fiatal élményeit csomagoltuk interaktív önéletrajzokból készült grafikákba, hogy megmutassuk, hogy néz ki az ifjúsági munkanélküliség a számokon túl. Minden képre érdemes kattintani!
A stábunk tagjai egyre több történetet hallottak környezetükben a munkakeresés kilátástalanságáról, ami nem csoda, mert összesen 113 ezer fiatal keres most munkát, de nem talál. Kíváncsiak voltunk, vajon mindenhol ugyanúgy fest-e a helyzet, ezért megkérdeztünk több mint 300 fiatalt az ország különböző pontjáról egy anonim kérdőív segítségével.
Volt köztük, aki munka nélkül nullának érzi magát, de volt, aki összespórolt pénzére támaszkodva egyelőre élvezi, hogy nem kell ébresztőórára kelnie reggelente. Van, akinek regénybe illő sztorijai vannak a munkaügyi központokról, de csomóan soha nem jártak ott. Van, aki már öt éve, de van aki csak két hete keres munkát. Ha az átlagot nézzük, akkor válaszadóink 11 hónapja keresgélnek, és naponta két órán át böngészik az álláslehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy
átlagosan már 84 teljes munkanapot töltött minden válaszadó állásvadászattal. Ez négy hónapnyi munka.
Ugyan nagyon különböző helyzetben vannak a válaszadóink - az ország különböző pontjain, nagyvárosban vagy kistelepülésen élnek, érettségi nélküliek vagy diplomások -, vannak közös szavak, amelyek feltűnően gyakran szerepeltek a kérdésekre adott válaszaikban.
És most jön a legizgalmasabb rész.
A több száz válasz közül kiválasztottuk a 64 legérdekesebb idézetet, történetet, leírást. Kattints az önéletrajzokból hajtogatott ingecskékre, és megtudod, milyen az élet Magyarországon fiatal munkanélküliként!
Papírok és repülők
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindig ilyen barátságtalan volt-e a munkaerőpiac a fiatalokkal, és hogy vajon miért látja most több százezer huszonéves kilátástalannak a jövőjét. Scharle Ágota, a Budapest Intézet közgazdásza segített megérteni a helyzetet.
A magyarországi munkanélküliségi adatok jelenleg nem maradnak el sokkal az Unió átlagától, ez főleg annak köszönhető, hogy az utóbbit a dél-európai országok siralmas statisztikái nagyon lehúzzák. A 25 év alattiak körében 21,9% volt az átlagos munkanélküliségi ráta az EU-ban, itthon ugyanebben a korcsoportban 19,8%. Most spanyol fiatalnak lenni a legrosszabb, náluk a 25 év alattiak több mint fele nem talál munkát.
Ez a korosztály mindig rosszabb helyzetben van a munkaerőpiacon a felnőtt lakossághoz képest, ám a 2008-as válság sokkal súlyosabban érintette a fiatalabbakat, munkanélküliségük meredekebben emelkedett, mint a teljes lakosságé. A munkáltatók a válság során nem tudtak új embereket felvenni, ha pedig valakit ki kell tenniük, akkor olcsóbb a fiatalokat. Nincs nélkülözhetetlen szakmai tudásuk és kevesebb végkielégítést kell nekik fizetni (ha egyáltalán).
Kattints a galacsinokra, és megmutatják a repülők, hogy alakult a munkanélküliségi ráta Magyarországon 2000 óta a fiatalok (15-29 évesek) és a felnőtt korú lakosság körében.
*Az ábrán az látszik, hogy a munkanélküliség az elmúlt két évben folyamatosan és jelentősen csökken. Ennek a válság végét jelző gazdasági fellendülés mellett az is az oka, hogy a KSH adatait használtuk, ők pedig teljes értékű munkavállalónak számítják a közmunkásokat, és azokat is, akik külföldön dolgoznak, márpedig mindkét csoport száma óriásit ugrott az elmúlt két évben. Míg 2012-ben havonta maximum 100 ezer ember dolgozott közmunkásként, addig 2014 első felében már a duplája. Mi ezt nem tartjuk olyan örömtelinek, mint a KSH, de hát minket nem az állam tart el.
A gazdasági válság negatív hatása sem múlt el nyomtalanul.
A gazdasági visszaesést törvényszerűen fellendülés követi, azonban a válság fiatalokra gyakorolt hatása még hosszú évekig érződik. Az úgynevezett scarring effect (amit sebhely-hatásnak akartunk fordítani, de ez olyan rosszul hangzik, hogy inkább így hagytuk) azt jelenti, hogy a gazdaság helyreállása után is nehéz elhelyezkedni a fiataloknak, alacsonyabb fizetést kapnak, és komoly pszichés problémákat is okoz, hogy a felnőtté válás alapból megterhelő időszaka kudarccal indul.
Csak hogy a legegyszerűbb példát említsük: egy recesszió miatt bekövetkezett hosszabb munkanélküliségi időszakot az önéletrajzban akár a lustaság vagy az érdektelenség jeleként is értelmezhetik a cégek, amiért aztán nem veszik fel a jelentkezőt, így az még tovább marad munka nélkül, és még nehezebben fog tudni elhelyezkedni a későbbiekben. De ha végül talál is munkát, a kihagyott évek miatt a fizetését, és az az alapján kiszámolt nyugdíj összegét is csökkentik. Aki a válságidőszakban lett pályakezdő, az egész életére megszívta.
Csak a CV-m szomorú, ha rád gondolok én
Az elhelyezkedés valószínűsége nagymértékben függ a végzettségtől is. Míg a magyar oktatáspolitika éppen a gimnáziumi és a felsőoktatási helyek csökkentésére törekszik a munkaerőpiac igényeire hivatkozva, a számok éppen az ellenkezőjét mutatják. A Magyar Ifjúság kutatásból kiderül, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezel, annál kisebb az esélyed a munkanélküliségre.
A mi kérdőívünk kitöltői szerint is fontos az iskolázottság. Amikor arról kérdeztük őket, hogy szerintük miért nincs munkájuk, a legtöbben a tapasztalat, a végzettség és a nyelvtudás hiányát írták le.
És hogy a munkanélküliség és a válság hogyan hat az egyes emberek életére? Ezt a második, riportos cikkünkben mutatjuk be kilenc különböző helyzetben lévő fiatal életén keresztül.
szöveg: Domschitz Mátyás, Kóbor Andrea, Vörös István
grafika: Eperjesi Rita
technika: Karex
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.