Már a beharangozója is igazán kecsegtető az N1TV új, Portya című műsorának. A Jobbik internetes televíziója - amit a párt tapolcai győzelme óta a volt Hír TV-s Kisberk Szabolcs főszerkeszt - a XVI. századból ideidőutazó vitézeket, valódi lovagokat ígér nekünk, akik a bulinegyedben flangáló fiatalokat izzasztják politikai kérdésekkel és más, kényes, közéleti témákkal. Két rész készült el eddig, megnéztük őket.
Hogyan reagálnak a fiatalok, ha egy valódi lovag kérdezi őket?
Erre a kérdésre keresi a válaszokat a Nemzeti Televízió új webes sorozata. A műsorban Csepin Péter hagyományőrző bármitisjelentsenez kapitány és hűséges fegyverhordozója, Robi tesznek fel politikával, közélettel és történelemmel kapcsolatos kérdéseket mit sem sejtő fiataloknak a XVI. századi vitézek egyenruháját imitáló jelmezben.
A műsor trailerébe sikerült mindent belesűríteni, ami miatt ki nem állhatjuk a mai fiatalokat. Cigiznek, folyamatosan részegek, mélyebb ismeretek nélkül nyilatkoznak komoly témákról, és még az alapvető időszámítással sincsenek tisztában.
Rögtön egy csalódással kell kezdjük, a Gozsdu udvarba ugyanis eddig csak egy vágógép erejéig merészkedtek be a vitézek, a valódi akció a Deák Ferenc téri óriáskerék árnyékában történik, az áldozatok pedig általában tizenévesek és tajtrészeg pánkok.
A vitézek főként éjszaka csapnak le, egyrészt mert a fiatalok csak ilyenkor bújnak elő, másrészt meg nyilván éjszaka megsokszorozódik annak az esélye, hogy értelmetlen válaszokat tudjanak kihúzni a részeg és zavarban lévő kamaszoktól.
A Deákon sikerült becserkészni az alábbi vizipipázó lánycsapatot is. Velük elősször a Koránról beszélget a két vitéz, de aztán szerencsére hamar kikötnek a gyerekvállalásnál, a női interjúk kvintesszenciájánál.
Az Iszlám Állam elleni harc vagy nem harc a műsor központi elemét képezi. Egy fiú például bevallja, hogy nem vonulna be katonának, ha hirtelen a szomszédban találnánk őket, és háborúzni kezdenénk. A Kapitány egyből fel is festi a határ felé menekülő szerencsétlen anya képét, hogy bátorságot ébresszen a hülyegyerekben.
Egy másik srácnak a XVI. századi igazságszolgáltatás szépségeiről tart előadást a Kapitány:
"A XVI. században mondjuk a karóba vonás az olyan volt, hogy azt direkt ilyen mesterekkel végeztették, hogy legalább három-négy napig ott legyen a karón. Szépen a fenekén benyomták, elkerülték vele a belső szerveket, kijött a vállán, és két-három napig még életben tartották. Tehát elrettentésül, hogy a többiek azért tudják, hogy ember, azért lehet tisztelni kéne a törvényt."
Majd szlengesítve elmagyarázza, hogy mi a baj a jelenlegivel:
"Nem így volt, hogy akkor picikét elmegyek hűvösre, kitanulok egy szakmát, esetleg diplomát szerzek odabent. Szintén nem a saját pénzemből. Hát ez lehet egy picikét bukóra van állítva."
Bevándorlókérdésben a humorát csillogtatja, amikor egy magyarul alig tudó, marokkói fiútól sikerül megkérdezni az alábbit:
Ezt még a legaljasabb nemzeti konzultációk is felállva tapsolnák meg, szegény srác persze a zavarodott mosolygáson túl nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, mondjuk mi is zavarban lennénk, ha fura jelmezű, tesitanár-arcú emberek mutogatnának nekünk karddal az oldalukon.
Kérdés persze, hogy van-e tényleg kard a tokban, és ha van, akkor miért lehet ott.
Mindezek ellenére, a történet legszomorúbb, egyben mégis legszimpatikusabb eleme természetesen Robi, aki szégyenlős mosolygással bujdosik kapitánya széles vállai mögött, mihelyst leánytársaságba kerül.
Na, ezt viszont tökéletesen megértjük. :(
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.