Összeszedtek 25 ambiciózus fiatalt 13 különböző országból, kirakták őket Oslóba a tél közepén egy csomó elismert szakember közé, és nyakon öntötték az egészet egy jó adag norvég vendégszeretettel meg hallal. A Telenor idén decemberben is megrendezte a Youth Forumot, aminek a fő témája ezúttal a tudáshoz való hozzáférés kiterjesztése volt a mobiltechnológia segítségével.
Ahogy azt már beharangozó cikkünkben is említettük, a Telenor Youth Forum egy évente jelentkező egyhetes workshop, ahol előzetesen kiválasztott, tehetséges fiatalok találkoznak és beszélgetnek egymással, elismert szakértőkkel és a Telenor vezéreivel, és együtt aztán megvitatják azt is, hogy mi a helyzet a nagyvilágban.
Nem sok jó, de ahogy a fórum is megmutatta, azért már pislákol valami reménység itt-ott.
Tudást mindenkinek!
Az idei workshop nagy kérdése az volt, hogy hogyan lehetne egy olyan világban, ahol még mindig 70 millió gyerek életéből hiányzik a rendszeres oktatás, a minőségi pedig valószínűleg még többekéből, minél több embernek biztosítani a tudáshoz való hozzáférést a digitális és mobiltechnológiai segítségével.
Itt jönnek képbe a kiválasztott fiatalok, akik mind 18 és 28 év közöttiek, tehát már internetkábellel a köldökükben jöttek a világra, és az első mondatukban is a Wifi-jelszó iránt érdeklődtek.
Ők már tökéletesen tisztában vannak vele, hogy ez a digitális időszámítás kifejezetten ösztönzi a különleges és innovatív megoldásokat a szociális problémákra, és legtöbbjük nem csak egy ötlettel, hanem egy konkrét, kidolgozott appal, weboldallal, vagy akár működő szervezettel/céggel érkezett a norvégiai Oslóba, a Youth Forum helyszínére. Magyarországot a 26 éves Sóti Anett és a 19 éves Zalányi Tamás képviselte, mindketten a mobiltechnológián alapuló, vagy azt jobban felhasználó oktatásban hisznek.
Zalányi Tamás, az egyik magyar résztvevő// Fotó: Kilian Munch/Telenor
Tamás, aki egyben a fórum egyik legfiatalabb résztvevője volt, egy applikációt tervezett, ami a fejlett és fejletlen országok azonos érdeklődésű diákjait kapcsolná össze. Az alkalmazás segítségével egy tanuló, aki nagyon penge valamelyik tantárgyban, mentorálhatná az olyan, kevésbé szerencsés sorsú társát, akinek esetleg még arra sincs lehetősége, hogy minden nap iskolába járhasson. Persze a mentornak is megérné a dolog, hiszen remek kapcsolatokra tenne szert, és más kultúrákat is megismerhetne a folyamatban.
"A tudás, a kulturális figyelmesség, és a kapcsolatok pedig nagyban megkönnyítenék mindkét fél munkába állásának esélyeit."
Anett projektje a gyors keresés és a tudás-integráció (amiket ő a jövő készségeinek tekint) elsajátításában segítené az iskolai diákokat. Az ötlet egy személyes élményből csírázik, amikor Anett egy robotikai versenyre való felkészülést segített lebonyolítani. A felkészülés során elszállt a központi internet, de ahelyett, hogy a versenyzők pánikba estek volna, előkapták a mobiljukat, és azon dolgoztak tovább, és megosztották a mobilinternetet társaikkal.
Ha átugrunk Magyarországra, akkor azt látjuk, hogy az okostelefonok használata a tantermekben tiltva van. Anett szerint viszont fontos lenne integrálni a készülékeket az oktatásba, hiszen segítségükkel könnyen hozzáférhetünk a tudáshoz - aminek a nagy része ma már a neten van. Persze önmagában ez a lépés nem lenne elég, a tanárokat is képezni kéne arra, hogy miként hasznosítsák a legjobban a telóhasználatot, ezt Anett piaci szereplők bevonásával és egy digitális szakértői hálózat kiépítésével érné el. És hogy miket kapnánk a programmal?
Nyílt forrású online jegyzetelést és online vizsgákat, kritikusabban gondolkodnánk, és nem csak a tudás kerülne bele a fejünkbe, hanem a képesség is, hogy azt a lehető legjobban használjuk fel a mindennapokban.
Sóti Anett, a másik magyar résztvevő// Fotó: Kilian Munch/Telenor
A magyar srácok nem voltak egyedül, a Youth Forumon szinte minden fiatal az okostelókban és mobilapplikációkban látta a megoldást. Ez nem meglepő, hiszen az egész esemény erre a témára volt felfűzve.
Sigve Brekke, a Telenor CEO-ja, aki maga is részt vett a programok nagy részén minden második megszólalásában azt hangsúlyozta, hogy milyen elképesztő mértékben fognak elterjedni a szuperokos telefonok a jövőben. Erről már sokan, például az Economist is írt nem olyan rég, mint ahogy arról is, de ez sem túl meglepő azok számára akik nem egy barlangban laknak, hogy a mobiltelefonok életünk minden egyes apró szegletébe befúrták magukat. A terjedés üteme rendkívüli, Brekke előadásában arról mesélt, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor Bangladeshben dolgozott a Telenorral, még szinte senkinek sem volt mobiltelefonja az ott élők közül, ma már pedig több mint tízmillió előfizetője van a cégnek csak ott. Ha pedig a teljes számot nézzük, akkor pont a Youth Forum alatt érte el a vállalat hálózata a 200 millió előfizetőt.
A hét egyik legfontosabb eseménye a résztvevő fiatalok számára az ötleteik, projektjeik bemutatása volt. Ezt már egyből a második napon meg kellett tenniük, és csak hogy ne legyen annyira egyszerű, mindössze két perc állt a rendelkezésükre. Ez volt az úgynevezett elevator time, liftidő; erre Ola Jo Tandre, a Telenor Szociális Felelősség szekciójának feje, és a Youth Forum házigazdája hivatkozott így, aki szerint néha csupán egy gyors liftezés alatt van lehetőségünk meggyőzni másokat magunkról és világmegváltó ötletünkről.
Később egy beszélgetésünk során említette, hogy a programsorozat rengeteg célja közül ez is volt az egyik: megismertetni a fiatalokat egy hatalmas vállalat gondolkodásmódjával, rendszerével.
Ola Jo Tandre, a házigazda // Fotó: Kilian Munch/Telenor
Nem lesz Oslo Hajdúszoboszló
A Youth Forumon rengeteg, a fórum idei témájához illeszkedő szakember tartott előadást a fiataloknak, az egyértelmű sztár pedig a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales volt, aki az egyszemélyes stand up-ja után egy panelbeszélgetésen is részt vett.
Walest és a Wikipediát, mindenki kedvenc forrásgyűjtő oldalát talán nem kell bemutatni, de a másik három résztvevő is az oktatás és az online tudás területéről jött. Anna Hognestad a Telenor oktatási részlegének feje, Santieri Koivisto a MinecraftEdu startup vezetője, ami az ismert építőkockás játékot csempészi be az iskolába, Zihad Zaman pedig Bangladesh legelszigeteltebb településeire juttat el Skype-on keresztül működő, online iskolákat szervezete, a JAAGO élén.
A panelbeszélgetés // Fotó: Kilian Munch/Telenor
A norvégok nagyon picike és nagyon szakállas oktatásügyi minisztere, Torbjorn Roe Isaken is tiszteletét tette. Ő elsősorban nyilván saját országáról beszélt az oktatás tekintetében. Szerinte Norvégiának változtatnia kell, ha továbbra is a világ egyik legjobb helye akar lenni, ehhez pedig a tudás az elsődleges lépés.
Az oktatáshoz és a tudáshoz való hozzáférésben azonban különbségek mutatkoznak még a hazájában is. Pedig a tudáshoz szerinte nem csak a PHD-seknek van joga, hanem a szakmunkásoknak is, és a bevándorlók gyermekei sem érdemlik meg, hogy rosszabb lehetőségeik legyenek.
Isakan szerint sokak Norvégiában (de ez azt hiszem más országokban lakókra is kiterjeszthető) azt hiszik, azért élnek most (meg már régóta) jól, mert "ez így működik", "ennek így kell lennie". Tenni viszont nem sokan hajlandók a jelenlegi helyzet fenntartásáért, ezért is örült annak, hogy a srácok most itt vannak, és jó lenne, ha több lenne belőlük Norvégiában is, úgyhogy amikor a norvég felsőoktatás ingyenességéről beszélt, nem tudott nem kiszaladni a száján az, hogy
"Szóval légyszi, gyertek!"
Az oktatásügyi miniszter előadása a Telenor HQ-ban // Fotó: Kilian Munch/Telenor
Békével jöttünk
Nemcsak az átadó, hanem az utána Oslo utcáit átszelő, és a parlament előtt bulizó fáklyás békemenet is elég egyedi és megható élmény volt.
Oslo belvárosa // Fotó: Kilian Munch/Telenor
"Az út során nem csak remek barátokra tehettünk szert, de olyan szakemberekkel találkozhattunk akik rengeteg hasznos tanácsot adtak nekünk az élet számos területéről, legyen az kulturális és nemi egyenjogúság vagy egy vállalkozás beindítása."
"Ezek a fiatalok akik itt voltak, mind sokat tesznek azért, hogy az oktatás, a tanulás, a személyes képzésünk egy élmény, szórakoztató és lebilincselő folyamat lehessen az életünkben, ne pedig csak egy kötelező valami, amin át kell szenvednünk magunkat."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.