Megvannak a vasárnapi zárva tartás újabb vesztesei: a diákok

• A vasárnapi zárva tartásnak sokkal komolyabb következményei lehetnek annál, hogy hétfőig nem tudunk kenyeret venni.
• Akár több tízezer diák is eleshet attól, hogy az egyetem mellett dolgozni tudjon.
• Ez akár hosszú távon is nehezítheti a munkaerőpiaci elhelyezkedésüket és a kieső jövedelem miatt a főiskolai vagy egyetemi képzések elvégzése is veszélybe kerülhet. 

Megvan az a roppant eredeti vicc, hogy Mit kérdez a bölcsész a mérnöktől? „Adhatom nagyobb krumplival és üdítővel?”

Bár ez a poén több ponton nem állja meg a helyét, de arra jól rávilágít, hogy sok egyetemista kényszerül arra, hogy a tanulmányai mellett diákmunkát vállaljon. Többségük azonban nem egy mekiben köt ki, hanem valamelyik áruházláncnál dolgozik.

2013-as adatok szerint mintegy 130 ezer diák dolgozott az egyetem vagy szakképzés mellett. A szám utoljára 2008-ban, a válság előtt volt ennyire magas. Azóta a felsőoktatásban jelentősen kevesebb államilag finanszírozott hely van. Sokan éppen emiatt a diákmunkából próbálták fizetni a képzésüket vagy az iskola melletti életüket - az albérletet, a bérleteket stb.

Arról ugyan nincsenek pontos számok, hogy közülük hányan dolgoztak bolti eladóként, de több szakértő úgy véli, hogy

a vasárnapi zárva tartás miatt akár 30-50 ezer ember, köztük sok tanuló is munka nélkül maradhat.

„Ez nem csak pillanatnyi probléma” - mondta Illési Eszter, egy vegyipari cég humánpolitikai szakembere. Illési szerint mivel kevés helyen fizetnek a gyakornokoknak, a diákmunka a legjobb arra, hogy legyen mit az önéletrajzba írni, ugyanakkor szerény megélhetést biztosítson.

„Nappali tagozatos hallgatót keresünk, heti 40 órában, 700 forintos órabérre”

Sok diákmunka valójában vállalhatatlan az egyetem vagy a szakképzés mellett. Se a felsőoktatás, se a cégek nem rugalmasak: vagy az órarend, vagy a munka. A munkáltatók közül is sok csak az adókedvezményre repül rá, heti 40 órát nagyon kevesen tudnak vállalni az egyetem mellett. Mégis tucatjával keresnék ilyen feltételekkel diákokat.

Ebből a szempontból a legjobb a hétvégi munka volt a diákok számára. Most viszont egy raktáráruházban hat-tíz ember válhat feleslegessé a becslések szerint. Valószínűtlen, hogy a kieső bevételek mellett kívülről hoznának kisegítő dolgozókat.

A boltbezárás nemcsak a Tesco méretű láncokat érinti. A plázák ruhaboltjai, drogériái, a benzinkutak shopjai, de még a dohányboltok jó része is zárva lesz. Pedig diákmunkások hajtogatják a ruhákat a Zarában, ők pakolják a legókat a játékboltokban vagy árulják a cigit a trafikban.

A szakemberek között megoszlanak a vélemények arról, hogy a munkaerőpiacon mennyit számítanak az ilyen helyeken szerzett tapasztalatok, de abban egyetértenek, hogy csak előnyük lehet, semmint hátrányuk.

„Az mindenképpen látszik belőle, hogy nem ismeretlen valakinek a munkahelyi környezet: fel tud kelni időben, tisztában van vele, hogy a munkahelyen szabályokkal, elvárásokkal, hierarchiával fog találkozni. Elsajátította a munkakultúra alapjait” - magyarázta Sipos Sándor, a ShapeHR szakértője. Szerinte egy teljesen kezdő munkavállalón sokat segíthet az ilyen tapasztalat akár akkor is, ha nem a diplomája területén szerezte ezeket.

„Egy interjún egy fiatalember kiválasztásában néhány éve sokat nyomott a latba, hogy az egyetem mellett évekig pénztárosként dolgozott. Kitartásra, fegyelmezettségre, céltudatosságra utalt. Azóta vezetői pozíciót tölt be ugyanannál a cégnél"

- mesélt személyes tapasztalatairól Sipos.

A 90-es generációnak amiatt sincs egyszerű dolga, mert a munkaerőpiacon nincsen hiány fiatalokból. A munkáltatók könnyen találhatnak harminc alatti munkavállalókat, akiknek már több tapasztalatuk van, és ezek alapján kezelhetőbbek - ez a munkanélküliségi statisztikákból is jól látszik. A 20-24 évesek közel 20 százalékának nincsen állása, a 25-30 év közöttieknél ez a szám már csak 10 százalék.

Ezeknél is súlyosabb probléma, hogy a vasárnapi boltbezárás sokakat fordíthat el a felsőoktatástól.

Az iskola mellett sokan kellene, hogy dolgozzanak. De ha egyre kevesebb a hétvégi munka, akkor ez lehetetlenné válik. Ez kezdetben azzal járhat, hogy többen függesztik fel a képzésüket, vagy hagyják azt teljesen abba. Illési személyesen úgy véli, később egyre kevesebben dönthetnek majd a továbbtanulás mellett.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy inkább szakképzésre mennének el a fiatalok. Valószínűbb az, hogy az érettségi után teljesen képzetlen munkaerő özönli el a piacot. Rosszabb esetben a családdal eltöltött évek húzódnak el: a szülőknek kell fizetniük az elhelyezkedésre képtelen gyerekük életét. Ez pedig sok családnak okozhat súlyos anyagi gondot. Vagyis a kapcsolatok erősítése helyett csak egy plusz terhet róhat rájuk.

„Még egy évem van az egyetemen. Apám közmunkás, anyám eladó. Vagy én esek ki az egyetemről, vagy az öcsém”

- mondja András, aki eddig maga fizette az albérletét. Ő egy plázában dolgozott hétvégente, míg mellette a Budapest Műszaki Egyetemen tanul. Most már nemcsak vasárnap, de szombaton sem várják. Abban bízik, hogy nem kell diákhitelt felvennie, és hétvége helyett éjszakánként dolgozhat. „Majd alszom az egyetemen.”

Rajz: Vida Anit

Fotó: Molnár Zsolt