Álmok a miskolci gyermekvárosból

• Gyereknapon a miskolci gyermekotthonban jártunk, és arról kérdeztük az ott lakókat, hogy mire vágynak felnőttként.  

- Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - Takarítónő. - De miért? - Mert szeretem a tiszta szobákat.

Klaudia

- Csecsemőgondozó szeretnék lenni, mert nagyon szeretem a gyerekeket. - És szeretnél saját gyereket is? - Majd csak huszonkét évesen.

Enikő

- Kicsi korom óta focizok, fél éve a DVTK-Vénuszban játszom profi szinten, sokkal jobb vagyok a fiútesóimnál. Sportedző szeretnék lenni. - Ahhoz hol kell tanulni? - Budapestre kéne mennem, de oda biztos nem fogok, úgyhogy ide a Ferenczibe (miskolci szakközépiskola) megyek majd edzőire.

Andi

-  Fodrász szeretnék lenni, mert tudok fonni, a tesómtól tanultam. 

Virgi

- Most a Baptista Szakképzőben tanulok szociális gondozó és ápoló szakon. Mentősnek szeretnék tovább tanulni itt, a Miskolci Egyetemen. - Miért? - 11 éve élek itt, én vagyok itt a legidősebb gyerek, nagyon fontos nekem a közösség, szeretnék valamit visszaadni.

Ricsi

- Szakács szeretnék lenni. - Miért? - Mert nagyon szeretem a tejberizst. - És a sulit szereted? - Nem, mert ott nem tanulunk főzni.

Évike

- Még nem tudom igazán, vagy fodrász, vagy péksütő akarok lenni. - És ha bármit választhatnál a világon, amit el tudsz képzelni? - Akkor lovász, nagyon szeretem a lovakat.

Vali

- Azt mondták, te vagy a legjobb tanuló itt. Milyen jegyeid vannak? - Négyesek. - Mi a kedvenc tárgyad? - A matek meg az infó. - És mit szeretnél csinálni, ha nagy leszel? - Szeretnék dolgozni. - Mit? - Valamit építkezésen.

Attila

A fotókat Nemesnyik Márk, az interjúkat Kóbor Andrea készítette.