Magyarország egy színes, multikulturális és csodás ország - Alföldi Róbert nyitja meg a ma induló Pride­-ot

• Idén júniusig kellett várni, hogy megjelenjenek az első magyar, vidéken is kirakott melegjogi témájú plakátok.
• Pontosabban az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszex) emberek létezését hangsúlyozó plakátok.
• De miért fontos, hogy legyen ilyen kampány vidéken?
• Vidéki LMBTQI emberekkel és a kampány szervezőivel beszélgettünk.

Biztos hallottál már a Budapest Pride-ról. Ez az a felvonulás (és egyhetes fesztivál), amikor LMBTQI közösség tagjai, meg egy csomó, őket támogató heteró végiggyalogolnak a pesti belvárosban, hogy jelezzék, ők is itt élnek köztünk és egyenlő tagjai akarnak lenni a társadalomnak.

Péntek este például Alföldi Róbert fogja megnyitni az egyhetes Budapest Pride fesztiválsorozatot, akit megkérdeztünk, miért vállalta el a felkérést. A színész-rendező szerint minden olyan dologra szükség van, ami a szabadságot, az egymás iránti szeretetet és megértést sugalmazza. „Meg azt, hogy mindenkit kizárólag a tettei alapján ítéljenek meg. Akkor is, ha manapság nem errefelé tart ez az ország, ami pedig a hivatalos állásponttal ellentétben egy nagyon színes, multikulturális és csodás ország.”

Alföldi szerint mindenkinek, aki ismertebb és ezért szabadabb és valamiféle példaképnek is tekinthető, kötelessége felemelnie a szavát bármi olyan dolog ellen, ami az embereket alsóbb vagy felsőbbrendű lényekként csoportosítja.

De mikor lesz Pride vidéken?

A mi cikkünkben viszont nem a fővárosi felvonulásról lesz szó. Hanem arról, hogy mi történik LMBTQI ügyben vidéken.

„A teljes magyar civil politizálás, így az LMBTQI ügyek is nagyon Budapest központúak. Mi ezen akarunk változtatni, illetve bátorítani a vidéken élő LMBTQI-embereket, hogy mutassák meg: itt vannak” - ezt Milanovich Dominika mondja, az Itt vagyunk! nevű országos kampány főszervezője.

Az egyéves projekttel növelni szeretnék a vidéki LMBTQ emberek láthatóságát. Beszéljenek róluk az önkormányzatokban, alakítói lehessenek a helyi politikáknak, megjelenjenek a helyi médiában. A lényeg, hogy az emberek, bárhol éljenek is, tudjanak azokról az emberekről, akiket ma nemi identitása és szexuális orientációja miatt hátrány ér Magyarországon. létezéséről, és ne valami tévképzet legyen a fejükben. Hogy ne csak a budapesti belső kerületekben legyen téma az LMBTQI közösség helyzete.

Még csak most kezdik

„Érted, tíz emberrel még flashmobot se lehet csinálni.”

- Farkas Gergely, 25 éves pécsi aktivista így fogalmazta meg egy mondatban a vidéki LMBTQI közösségek nehézségeit. Ő már 12 évesen rájött, hogy meleg, a közelebbi barátainak már a középiskolában nyíltan beszélt vonzalmairól, a családjának is coming outolt, és kicsivel több mint egy éve mondja magát nyíltan melegnek.

„Szerencsés vagyok, jól fogadta a környezetem. Néhány távolabbi ismerősömmel megszakadt a kapcsolatom emiatt, de ez nem érdekel. Ha nem tudnak szeretni úgy, ahogy vagyok, akkor ez nem veszteség.”

Gergely amúgy egy teljesen átlagos egyetemista, azon gondolkodik, hogy külföldre megy a diplomázás után, addig meg csinál valamit, amitől egy kicsit jobb lesz a világ. Csatlakozott egy pécsi LMBTQI szervezetethez, a PeMelhez, amin keresztül programokat szervez Pécsen, például filmklubot, könyvklubot. Még csak egy éve működnek, de már 60 tagjuk van, „tizenötévestől a negyvensokig, és vannak heterók is.” Most kezdenek eljutni szervezeti szinten oda, hogy nagyobb nyilvánosság előtt is megjelenjenek politikai megmozdulásokkal. Amikor arról kérdeztem, hogy ez miért fontos, rögtön rávágta, hogy

 „A tabuk az előítéleteket erősítik, itt vagyunk, ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Fontos hogy tudjanak rólunk és hallják a véleményünket.”

De azért ez a kampány nem csak a heteróknak szól.

„Ha én látok egy ilyen plakátot 19-20 évesen, amikor elkezdtem érezni, hogy nőkhöz vonzódom, hát egy tonnányi súly esett volna le a vállamról. Az LMBTQI embereknek tudniuk kell, hogy ez egy tök oké dolog, és nincsenek egyedül.”

– mondta a kampányt szervező Dominika. Ő egyébként Győrből költözött Budapestre. Korábban is dolgozott LMBTQI kampányokon Budapesten, de most először a szülővárosában is nyoma van annak, amit csinál. Azt mondja, hatalmas élmény volt meglátni a plakátokat, amikor hazautazott a családjához.

Ne kelljen emiatt eljönni otthonról

Rengeteg LMBTQI ember költözik Budapestre amiatt, mert több biztonságos szórakozóhely van és sok a nekik szóló kulturális program. Fontos, hogy ezeket a körülményeket az ország más városaiban is megteremtsük, hogy Magyarország bármely pontján LMBTQI-emberek önazonosan, szabadon, félelem nélkül élhessenek.

„Nálam abszolút szempont volt a költözésnél, hogy Budapesten könnyebben lehetek önmagam. De most azon dolgozom, hogy másnak ne legyenek ilyen dilemmái.”

Ezt már Halász Péter, az Itt vagyunk! projektasszisztense mondta, aki Kiskunhalason nőtt fel.

„Sok városban van 4-5 olyan ember, aki tenne az ügyért, csinálna aktivista csoportokat. Mi segítünk nekik az első lépésekben, elmondjuk, nekünk hogy ment, aztán ők ezt a helyi igényekre szabják. Ők úgyis jobban tudják mi kell nekik, mint mi.”

A nyári országjárás mellett érdekérvényesítési kiadványt is megjelentetnek majd a szervezők. (Pár hete jelentettek meg egy „LMBTQI-kisokost”, amiben elmagyarázzák az olyan fogalmakat, mint a queer, vagy az interszexuális.)

Természetesen a Jobbik nem maradhatott csöndben

Az egyik győri jobbikos önkormányzati képviselő, Fodor Roland sajtótájékoztatót tartott arról, hogy Győr nem kér a „provokatív homokos propagandából”. A sajtótájékoztató után a Jobbik Ifjúsági Tagozatának aktivistái leragasztották az Itt vagyunk! plakátokat saját plakátjaikkal, amiken a

1. Püspökerdő
2. Lakáshiány
3. Menekülttábor

szavak szerepelnek. Merthogy szerintük erről kéne beszélni, nem a homoszexualitásról. Azt mondjuk nem értem, hogy miért csak három dologról lehet beszélni, miért nem lehet négyről, vagy (neadjisten) ötről, vagy még többről. A plakátragasztgatós akcióról videó is készült, amiben két aktivista (egy férfi és egy nő) egy plakát közös felragasztása után megcsókolják egymást. Emailben kérdeztem meg Fodor Rolandot, hogy a videóban látható csók hogy fér össze azzal, amit a Jobbik évek óta nyom LMBTQI témában, hogy „a szexualitás magánügy”.

„Nem érzem ellentmondásnak. Egy férfi és nő között lévő szeretetközösség - mely a gyermekvállalás, a család, a társadalom és a jövő alapja - kimutatása és megélése nem állítható párhuzamba azzal, amikor egy férfi egy másik - papi reverendába öltözött - férfit orális szexben részesít fényes nappal, egy kamion platóján az Andrássy úton” – válaszolta Fodor.