9 térkép Magyarországról, amit még tuti nem láttál

• Biztos sokan gondoljátok, hogy a térképek bénák. 
• Pedig például kiolvasható belőlük, hogy jó helyre született-e az ember.
• Vagy hogy melyik megyében melyik sört isszák.
• De még az is, hogy kinek kéne a legtöbbet utaznia ahhoz, hogy kórházba jusson, ha mondjuk túl sok sört ivott.
• Ilyen érdekességeket, meg még rengeteg egyéb dolgot szedtünk össze kilenc térképünkön. 
  
  

A Nap helyzete alapján mért helyi idő nem egyezik a mindennapokban használt zónaidővel. Ez többek között a Föld tengely körüli forgása miatt van, valamint mivel a földpálya és az egyenlítő nem egy síkba esik, és ellipszis pályáján egyenetlenül halad, ezért évszaktól függően több percet siethet és késhet is a napórához képest. Meg hát rohadt körülményes lenne mindig állítani az órát, ahogy haladunk, szóval ezért is találták ki a mindenki által ismert időzónákat a XX. század elején. Mivel a helyi idő fokonként (111 kilométer az Egyenlítőnél, a sarkok felé haladva ez csökken) 4 percet változik, ezért érdekes látni, hogy Magyarország kelet-nyugati végpontjai között a "valóságban" már fél óra eltérés is tapasztalható.

Amit legelőször érdemes kiemelni, hogy a keleti megyékben évekkel alacsonyabb az átlagéletkor, mint a nyugatiakban. Az országos átlag 42 év kereken, ehhez legközelebb Jász-Nagykun-Szolnok megye áll. Európában egész jó helyen állunk ezzel az adattal, a Földön viszont már annyira nem, hiszen a legidősebb átlagéletkorú ország Monaco, 51 évvel, míg a legfiatalabb Uganda 15-tel. Mivel öregedő társadalom a magyar, ezért ez az érték évről évre egyre nagyobb lesz, ami később súlyos problémákat okoz majd a nyugdíjrendszer fenntartásában.
 

Ha már tudjuk, mikor süt a Nap, ezen a térképen megtudhatjuk, hogy az 1971-2000 közötti időszakban az ország mely területén élvezhették a legtöbbet. A medence jelleg miatt nem meglepő módon Baja kap a legtöbbet, az OMSZ adatai alapján több mint 2070 óra napsütést élvezhetnek a Dél-Alföldön. Irány napozni!

Ez a térkép az egyik legösszetettebb, de az egyik legfontosabb is. Hat mutatót vettünk számításba: a munkanélküliségi rátát, ami megmutatja, milyen kilátások vannak a munkaszerzésre, a százezer főre eső internet-előfizetések számát, amivel kapunk egy pici rálátást, hogy milyen sokan "tartják a lépést a korral", a százezer főre eső vendéglátóhelyek számát, hogy lássuk milyenek a kikapcsolódási lehetőségek, az egy főre eső GDP értékét, ami elárulja mennyire menő cégek vannak a környékünkön, az ezer főre eső szennyvízhálózatba bekötött lakások számát, mert ez azért mégis csak a fejlettséget és a civilizációs szintet mutatja és a százezer főre eső középiskolák számát, melyből láthatjuk mekkora az esély arra, hogy tanulhasson az ember a közvetlen környezetében. Osztottunk, szoroztunk, és ezt az eredményt kaptuk, ha érdekel a komplett számítási metódus, itt meg tudod nézni. Minél magasabb a mutató száma, annál jobbak a lehetőségek a megyei szintre lebontva, persze azért vegyük figyelembe, hogy előfordul, hogy a legfejletlenebbként számon tartott térségek jobb helyezésbe kerültek, mert a megye többi térsége kompenzálja rossz helyzetüket, de olyan is előfordulhat, hogy egy megyére jobb értéket gondolunk (például Pest megye), de a különböző támogatási rendszerek és Budapest közelsége, vonzása miatt, inkább lemaradó térséggé válnak. 

Mostanában ismét népszerű téma az egyetemek, szakok megszüntetése, áthelyezése a kormány által. Megnéztük, hogy milyen a felsőoktatás lefedettsége a megyékben és a sejthető fővárosi vízfejűség talán nagyobb értékű mint gondoltuk. Míg Budapesten 35 felsőfokú oktatási intézmény van, addig az ország összes többi területén 31. A csillaggal jelölt intézményeknél csak egy-egy kar van kitelepítve, az egyetem/főiskola székhelye nem az adott megyében található. Érdekes megjegyezni, hogy ebből a 76 iskolából 26 egyházi kötődésű. 

Ezen a térképen az ország egy főre eső GDP értékét láthatjuk, értékűk szerinti súlyozással. Budapest dominanciája szinte elfoglalja és összenyomja az egész ország területét, de azért a gazdaságilag fejlettebb megyék, mint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Vas is igyekszik teret hódítani. Érdemes figyelembe venni, hogy Győrben az Audi, Esztergomban a Suzuki, Szentgotthárdon az Opel üzeme van, míg Fejérben a Videoton és a Székesfehérváron található Alba Ipar park lakói dobják meg az értéket. Talán pár év és a kecskeméti Mercedes-gyár is megmutatja erejét egy ilyen térképen.

Felsőoktatás, GDP, jólét. Mi lehet a következő fontos téma? Hát persze, hogy a sörfogyasztás! Országunk nevesebb sörmárkáinak székhely szerinti elhelyezkedéseit mutatjuk meg, valamint azt a területet ahol a legnépszerűbbek. 

Gondoltad volna, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe szinte megegyezik Brunei országának területével? Vagy hogy Komárom-Esztergom pontosan elférne Moszkván belül? Hogy Guam és Budapest majdnem ugyanakkora? Ezen a térképen a területeik alapján párosítottunk országokat és városokat a megyéinkhez. Beletettünk pár nem pontosan megegyezőt is, nevezetesen New Yorkot, Los Angelest illetve Tokiót; ezek a városok pont azért érdekesek, mert bár a legnagyobb metropoliszoknak tekintjük őket, többször is beleférnének az adott megyébe. 

Ezen a térképen összeszedtünk pár települést, melyektől igen messze vannak a legközelebbi kórházak. Átlagosan 45-50 kilométer közöttiek a távolságok, ha egy siető mentővel számolunk, akkor 25-30 perc mindenképp az út, de az ismert útviszonyok mellett, erre bőven rászámolhatunk még többet is. És sajnos ezeken a pluszokon elég sok múlik. 

Térképek és szöveg: Molnár Zsolt
Design: Vörös István