Tényleg sokkal hülyébbek lettek hirtelen az érettségizők?

Pár napja jött a hír, hogy az elmúlt 7 év legrosszabb eredménye született az érettségin a teljes átlag alapján. A legtöbb hírportál persze rögtön rárepült a témára, messzemenő következtetéseket viszont problémás lenne levonni a dologból, hiszen nem lehet a puszta számokat önmagukban szemlélve egy teszt alapján maifiatalokozni. Leírjuk, miért.

Az idei érettségin az elmúlt 7 év legrosszabb átlaga született - írja az Eduline. A teljes átlag 3.57 lett, középszinten a matekátlag még a hármast se érte el. Önmagukban elég siralmasan hangzanak ezek a számok, azonban érdemes megnézni, hogy milyenek voltak az eredmények a többi évben, illetve, hogy mégis mi az az érettségi és miért érettségizünk egyáltalán.

Jó. Mi az az érettségi?

Az érettséginek több jogi szabályozása is van, elsősorban az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, ami az általános dolgokat tartalmazza, aztán az 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet (ez a vizsgaszabályzat) és a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, amik magáról a vizsgákról szólnak, a lebonyolításukról és a követelményekről. 

Meghatározás szerint az érettségi bizonyítvány (egyebek mellett) középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít, vagyis ideális esetben megmutatja, hogy elvégezted a középiskolát úgy, hogy közben tanultál valamit és ha elég jó eredményt érsz el (és jelentkezel), akkor felvesznek utána egyetemre vagy főiskolára.

Tartalmilag az érettségi elvileg az általános műveltséget méri, az önművelés képességének nevezett valamit, aztán persze a tárgyi tudást és a továbbtanulásra való felkészültséget. A részletes vizsgakövetelmények a már említett 2002-es OM rendelet tartalmazza, a specifikus feladatlapokkal és a javítási és értékelési útmutatókkal pedig az Oktatási Hivatal foglalkozik aztán. (Erről a Wikipedián van egy jó hosszú leírás mindenfajta részletekkel.)

És mi van most? Meg úgy egyébként is

Idén összesen 115 300-an érettségiztek, ami 11 éves mélypont, utoljára 2005-ben volt ezen a szinten a tesztet író diákok száma. Ekkor vezették be a kétszintű érettségi rendszert és az érettségi és az egyetemi felvételi egységesítését és egybevonását. A bolognai rendszer is ekkor lépett életbe, ami a legtöbb szakot három képzési szintre osztotta, amelyeken BA, MA és PhD diplomát lehet szerezni azóta.

Magyar Bálint az új rendszer bevezetésekor azt írta, az egységesítés és egybevonással feleslegessé válnak majd a felvételi előkészítők, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeket növelik. Ez persze nem igazán valósult meg. Az előkészítő-biznisz még mindig elég jól fut és még mindig biztosítja a tehetősebb diákok számára, hogy jobb eredményeket érjenek el az érettségin mint azok, akiknek nincs módjuk arra, hogy különórákat kapjanak. Ez persze csak egy tényezője az oktatási rendszer szerkezetébe beleprogramozott egyenlőtlenségeknek.

2005 után 6 évig emelkedett az érettségizők száma, majd 2012-ben életbe léptek a kormány felsőoktatási reformjai, amióta folyamatosan csökken a tesztet írni szándékozó diákok száma. Ezt valószínűleg az egyetemen tanulási kedv apadása okozza. 

Ez elég szomorú, de nem erről van szó most

Ezek persze nem igazán magyarázzák, hogy hirtelen miért romlottak le az érettségizők jegyei. Az inkább, hogy ez nem is annyira igaz. 

Már-már közhelynek számít minden évben megkérdezni, hogy nehéz volt-e az X érettségi vagy könnyű, ugyanis nem mindig sikerül jól belőniük a feladatsorokat összeállító szakértőknek a tesztek nehézségét. Ez simán okozhat eltéréseket az éves átlagok közt, amiknek nem feltétlenül van sok köze a diákok képességeihez. Ezek azok a dolgok, amik utána a felvételi ponthatárok alakulását is befolyásolhatják. Persze nem lehet kizárni, hogy az utóbbi évekhez képest ugyanolyan nehézségűek vagy akár könnyebbek is voltak a feladatsorok és mégis az érettségizők a hibásak. 

Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a tavalyihoz képest pusztán 1 századdal, 3,58-ról 3,57-re csökkent a teljes érettségiátlag. 2013-ban a szám 3,59 volt és 2006 óta egyszer sem volt 3,5 alatt vagy 3,7 felett. Olyan tárgyak is vannak, ahol javítottak tavalyhoz képest a diákok. Angolból és informatikából például az utóbbi öt év legjobb átlagát produkálták az érettségizők. Drasztikus eltérések tehát nincsenek.

Azon sem érdemes siránkozni, hogy nem lett mindenkinek ötös az érettségije, hiszen az érettségihez hasonló standardizált tesztek lényege, hogy a tesztelt egyéneket hierarchikus csoportokra ossza valamilyen szempontok alapján. Ezeknél a szempontoknál persze kérdéses, hogy betöltik-e a szerepüket, azaz, hogy tényleg sikeresen megmutatják-e, hogy például kinek milyen szövegértési képességei vannak.

Az alapelv azonban az lenne, hogy mivel az egyetemi férőhelyek száma korlátozott, így meritokratikus alapokon, azaz kiválóságuk szerint a legjobbak mehessenek tovább a felsőoktatásba, az érettségi pedig elvileg azt mutatja meg, hogy kik a legkiválóbbak az adott tantárgyban. Ez pedig értelemszerűen csak úgy lehetséges, ha nem kap mindenki 100-ból 100 pontot.

Milyen befolyással lehet ez az egyetemi felvételire?

A legtöbb egyetemi ponthatár megállapítása a szabad férőhelyek alapján történik. Ha eléri valaki a 280-as minimum ponthatárt, akkor versenybe szállhat egy adott szak X helyének egyikéért. Az utolsó hallgató a pontszám alapján felállított rangsorban, aki befér a szak kapacitásába határozza majd meg a szak ponthatárát az adott egyetemen.

Itt tehát nem probléma, ha mindenkinek rosszabb lett az érettségije (kivéve, ha épp lecsúszott a 280-ról), mert ha egy szakon például tavalyhoz képest mindenkinek 10 ponttal kevesebb a pontja, a kapacitás és a jelentkezők száma pedig változatlan, akkor 10 ponttal fog csökkenni a szak ponthatára. 

Az már inkább problémás, hogy 2013 óta 16 szaknál központilag meghatározott ponthatárok vannak, amikhez idén hozzácsaptak még 25-öt. Persze ezeknél sem életbiztosítás a meghúzott határ, hiszen a férőhelyek itt is tényezők, ha csak másodlagosak is. Itt azok a jelentkezők, akik nem érték el a ponthatárt, kapacitástól függetlenül nem nyernek felvételt, ha viszont túl sokan a központi határ fölé esnek, akkor még feljebb kúszik az. 

Ez a Corvinus három szakán is megtörtént tavaly, pedig általában ezek a ponthatárok direkt brutálisan magasak. Itt már tényező lehet, ha mindenkinek rosszabb lett az érettségije, mert így akár lehetséges lenne, hogy bizonyos szakok férőhelyeit emiatt nem fogják tudni feltölteni, bár ez elég valószínűtlen. 

A felvételi ponthatárokat július 23-án, csütörtökön húzzák meg, addigra kiderül, hogy hogyan alakult az idén érettségizők sorsa.