Ha most le akarnál tölteni egy filmet vagy egy sorozatot torrentről (amit nem kéne, mert illegális), mondjuk a Bekéne Tóni kalandjai egy részét, akkor valószínűleg ilyesmi találatok köszönnének vissza minden oldalon:
- Bekéne.Tóni.kalandjai.S12E37.HDTV.x264-KOZÁKOK
- Bekéne.Tóni.kalandjai.S12E38.HDTV.x264-KAKAJÓ
- Bekéne.Tóni.kalandjai.S12E14.HDTV.x264-CSUHAJJA
És minden további résznek ugyanilyen lesz a neve, ugyanakkora lesz a fájlok mérete és ugyanabban a minőségben lesznek. De miért?
A fájlcserélőkre felkerülő cuccok nagy részét nem az olyan egyszeri halandók csinálják mint te meg én, és nem is a kalózkodási tápláléklánc legalján lévő torrentezőknek szánják őket. Ezekkel A Szcéna, angolul The Scene foglalkozik.
A Szcéna egy világméretű titkos hálózat,
amibe csak arra kiválasztott csoportok tartozhatnak. Ezeket a csoportokat release group-oknak hívják és azzal foglalkoznak, hogy jogvédett tartalmakat, például videókat vagy zenéket osztanak meg egymással. Az ő neveik vannak a fájlok végén. Összesítve hetente több száz dolgot, release-t töltenek fel. A hálózat nem fizikailag létezik, inkább úgy lehetne megragadni mint csoportok, privát szerverek és szabályok összességét.
Egyszer fel, többször le
A netre felkerülő dolgokat általában sok helyről szokták összecsövezni azért, hogy még a megjelenés előtt feltolhassák őket. Vannak például screener DVD-k, amiket filmkritikusoknak és egyéb bennfenteseknek szoktak kiküldeni a forgalmazók, amik aztán valamiért mindig a fájlcserélőkön kötnek ki. A Walter Mitty csodálatos életének egyik másolata is így került fel most a netre, a képen lévő vízjel alapján pedig sikerült is visszakövetniük a kópiát egy népszerű amerikai talkshowig.
De Indiában és Kínában például akkora probléma a kalózkodás, hogy a filmstúdiók az amerikai megjelenés előtt hetekkel kiadják DVD-n (persze rosszabb minőségben) a filmeket, csak azért, hogy ne a moziban felvett kamerás változatokat vegyék meg a bolhapiacon. Ezeket aztán visszajuttatják nyugatra, ahol alávágják az ottani mozikból felvett angol nyelvű hangot, és ezt töltik fel. Az ilyen feltöltést az országok régiókódjai alapján R5-nek vagy R6-nak szokták címkézni. Ebből is látszik, hogy a fájlmegosztó csoportoknak nagyon jó összeköttetéseik vannak.
Még nagyon nem vagyunk a végén
Miután megszerezték, a DVD-ket fel kell rakni a gépekre. De nem mindegy, hogyan. A cuccok kategóriákba vannak rendezve (mint HDTV, MP3, eBOOK stb.), és minden kategóriához szabályok tartoznak, például a fájl nevére, méretére és kódolására vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a közösség hozza és ha valaki nem tartja be őket, a feltöltését rossznak jelölik vagyis NUKE-olják. A fájlokat a csoportok privát szerverekre töltik fel, amiket kizárólag más csoportok érhetnek el.
Így nem is.
Hát akkor ennek rohadtul nincs értelme!
Hát számunkra nincs sok. A szcéna nem is akarja, hogy eljussanak az átlag felhasználókig a dolgok.
A csoportok csak saját szórakozásukra töltenek fel, a játék kedvéért, hogy ki tudja előbb felrakni. Mégcsak pénzt sem szereznek belőle.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem szivárog ki minden órákon belül. De nem csak ezért a titkolózás. Ilyen mennyiségű illegális megosztásért általában hatalmas pénzbüntetések és letöltendő börtönbüntetés jár. Éppen ezért az egész bizniszről csak a netfolklór és egyszeri rendőrségi jelentések útján tudunk. Annyi biztos, hogy magyar release group-ok is vannak, mivel vannak aláírt magyar nyelvű szabályzatok. Ezen az ASVA.info-n megjelent 2008-as interjún kívül viszont csak ezt találtam róluk: 
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.