Olyan segélyeket oszt Magyarország, amikről soha nem is hallottunk még

• Van egy nemzetközi szervezet, ami az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) névre hallgat.  
• Elődjét 1948-ban alapították, akkor a tagállamok kormányait segítette a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.
• Ma elsősorban a nemzetközi fejlesztések koordinálásával foglalkozik.  
• Nemzetközi fejlesztés alatt azt értjük, amikor a fejlettebb országok a fejlődő országoknak nyújtanak anyagi, infrastrukturális segítséget, vagy programokat szerveznek számukra.
• 1996 óta Magyarország is tagja az OECD-nek.
• Az ENSZ is fejleszt, amelynek szintén tagja Magyarország. 2000 óta mi is elköteleztük magunkat a Millenniumi Fejlesztési célok mellett. 
• Megmutatjuk, mi mely országoknak segítünk, és milyen mértékben járulunk hozzá fejlődésükhöz. 

 Napjaink egyik legégetőbb témája a menekültkérdés Magyarországon is. A polgárháborús Szírián, és az etnikai feszültségekkel teli Koszovón kívül a legtöbb menekült a 2001 óta lényegében háborús övezetnek tekinthető Afganisztánból érkezik. Abból az Afganisztánból, aminek közbiztonságának javításáért Magyarország sokat tett. Az eredménnyel lehet vitatkozni, az viszont biztos, hogy hazánk látta el az afgán Baghlan tartományban a Tartományi Újjáépítési Csoport koordinálását 2006 és 2013 között, ahol a fő feladatunk a rendőrség kiképzése volt.

A név nélküli segítség

Az ott élők viszont aligha tudják, hogy honnan érkezett a segítség. Legtöbbjük valószínűleg a térképen se tudná elhelyezni Magyarországot. De vajon mi, magyarok tudjuk-e, hogy hova adunk pénzt, és mely országokon segítünk?

Forrás: Wikimédia

Elképzelhető, hogy többségünk még sosem hallott az OECD-ről és azt se tudta, hogy Magyarország a tagja. Azt, hogy ennek keretében a nemzetközi segélyezésben is részt veszünk, valószínűleg még kevesebben tudják. Pedig a bruttó nemzeti jövedelmünknek (GNI) a 0,33%-t kellene ilyen célra fordítanunk, ezt vállaltuk a tagsággal. 

A segítség minősége egyébként nagyon változó lehet. A segélyelosztás a Hivatalos Fejlesztési Segítség (Offical Development Assistance, ODA) alapján történik. Az ODA tulajdonképpen a segély maga, ebbe beletartozhatnak a különböző adományok, a technikai segítségnyújtás, az infrastruktúra fejlesztése vagy éppen ösztöndíjak is, melyek során az ide érkező tanulók költségeit álljuk. A katonai kiadásokra adott kölcsönök viszont nem tartozhatnak a csomagba. Korábban ODA-ként volt elszámolható az államadósság elengedése is.

Magyarország tavaly csak a GNI 0,08%-át fordította ilyen célra, ami 128 millió dollár volt. Ez messze elmaradt a OECD kvótától és az EU átlagtól is. 

Mindenki bele akar szólni a pénz elosztásába

Ezzel az összeggel Magyarország a 22. helyen van az EU-ban, ám ha a 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott országokat nézzük akkor ez egy átlagos értéknek tekinthető. Ennek oka főként a gazdaság helyzete, amely az AidWatch 2014-es jelentése szerint is több kívánni valót hagy maga után.

Itthon a segítség elosztása is problémákba ütközik, főleg a decentralizáció miatt. A Millenniumi Fejlesztési Célokkal és az ODA-val ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Főosztályának  kellene foglalkoznia főtevékenységszerűen, ám rajta kívül szeret beleszólni az ODA elosztásába az EMMI és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) is. Így a Főosztálynak nincs akkora ereje, hogy végig is vihető stratégiát alkosson. Az AidWatch jelentése szerint

a nem tisztázott célok, a töredezett támogatások és a következetes programok hiánya is nagy gondokra utal a rendszerben.

A jelentésben ajánlást is tesznek egy ügynökség létrehozására, amely egybe fogná az egészet, valamint javasolják, hogy Magyarország álljon át az ellátás-alapú segélyezésről a szükség-alapúra. 
Megkérdeztük az embereket, hogy mennyire ismerik a Millenniumi Fejlesztési Célokat, és az azokat felváltó Fenntartható Fejlesztési Célokat, illetve az ezt támogató civil kampányt a Beyond 2015-öt, az eredmény beszédes, a Fejlesztési célokról 30 százalék hallott, a Beyond 2015-ről csak 5 százalék. 

MDG, SDG?

De mik is ezek a három betűs rövidítések? 2000-ben az ENSZ 189 tagállama hagyta jóvá azt a keretrendszert, mely egy élhető világ megteremtését szolgálná. Ezeket hívták Millenniumi Fejlesztési Céloknak, angolul Millennium Development Goalsnak. 8 általános és 18 részcélt határoztak meg benne, az általános célok: 

• A szélsőséges szegénység és éhínség csökkentése
• A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás biztosítása
• A nemek közti egyenlőség és a nők felemelkedésének előmozdítása
• A gyermekhalandóság csökkentése
• Az anyai egészségügy javítása
• A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem
• A környezeti fenntarthatóság biztosítása
• Globális partnerség kialakítása a fejlesztés érdekében

A MDG rendszernek 15 évet adtak, így idén 2015-ben járnak le. Mivel egyiket sem sikerült - nem olyan meglepő módon - teljesíteni, ezért idéntől átnevezik ezeket és egy kicsit módosítva tűzik ki ugyanazokat a nagyívű célokat. Az új rendszer legfőbb témája a fenntartható fejlődés, így a neve is Fenntartható Fejlődési Célok, angolul Sustainable Development Goals. 

Az MDG bebizonyította, hogy globális összefogás nagy mértékű mozgósítást is tud eredményezni és valós eredmények is tudnak születni, ám nagyon messze van még a teljes siker. 

A célok eléréséhez egy civil kampány is indult Beyond2015 (2015-ön túl) névvel, melynek fő célja, hogy az új keretrendszernek többről kell szólnia, mint a segélyekről, a nyugati országoknak felelősséget kell vállalniuk a saját fenntarthatatlan fogyasztói szokásaik és az általuk okozott károkért, azaz előbb a saját házuk táján kell rendet rakni,csak így várható komolyabb továbblépés a fenntarthatóság területén a fejlődő országokban.

Oké, de akkor, hogyan segítünk?

Mivel Magyarország nem technikai világhatalom, sem pénzzel sincs eleresztve, adódhat a kérdés, hogy akkor mégis, hogy segítünk a fejlesztésekben? Mint korábban írtuk, az ODA keretén belül lehet ösztöndíjakat is adni. Magyarország élen jár ebben, az ODA keret 27%-át ösztöndíjakra fordítja, főleg határon túli magyarok számára, így például Ukrajna nagy mennyiségű segélyben részesül tőlünk. Második legnagyobb mértékben az MDG célok megvalósítására és a Keleti Partnerség jegyében költünk. Ezzel egyenlő mértékben áldozunk a határokon átívelő együttműködésekre is. Míg a bevándorlók költségeire 16% jut. 
Ezután nem meglepő, hogy a magyar segély fele két szomszédos országnak megy, Szerbia 27, Ukrajna 26%-ot kap. 

Nem csak a kormány segít

Természetesen nemcsak állami támogatások léteznek, különböző civil szervezetek is indítanak projekteket és adnak támogatást rászoruló országoknak. Ilyen segélyekből épült meg több út Kenyában és Ugandában is. A pontos mértékről sajnos kevés információ van, a kormányzati oldalakon hosszú keresgélés után is csak 2010 környéki adatokat kapunk meg, így érdemesebb a HAND szövetség és az OECD adatbázisát használni. A HAND szövetség a legnagyobb itthoni ernyőszervezet, akik ezzel a témával foglalkoznak, projektjeik közé tartozik a Fejlesztés Európai Éve sorozat valamint a Beyond2015 is. Hogy ezeket az adatokat senki sem hiányolja, jól mutatja, hogy mennyire nem érdekli az embereket ez a témakör. 

Valóban nem érdekel minket? 

A CEU kutatói által elvégzett felmérés szerint igen, a megkérdezettek 47%-a szerint be is kellene fagyasztani ezeket a segélyeket, hiszen lenne mire költeni itthon is. Saját kutatásom alapján egy árnyalatnyival jobb kép alakult ki, a megkérdezettek több mint 80%-a közepesen hasznosnak ítélte meg a nemzetközi segélyezésben való részvételt. 

És hogy kiket támogatunk? Stratégiai partnereink: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Vietnám és a Palesztin Nemzeti Hatóság. A legkevésbé fejlett országok közül Etiópiát, Jement, Kambodzsát és Laoszt támogatjuk.  

A nemzetközi fejlesztés, segélyezés nem csak gazdaságilag nyújt jó lehetőséget, akár a segélyező, akár a segélyezett országoknak. A humán tőke áramlása, a tudás és információ csere mind-mind olyan dolgok, amik csak hasznosulni tudnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek két élű dolgok, és egy-egy ODA-ként elszámolható segítség sokszor nem válik a segített ország hasznára. Akit bővebben érdekel a témakör, ezt a könyvet ajánljuk elolvasásra. 

A rendszer hatékonyabb működéséhez tényleg szükség lenne pár reformra, a kérdés, hogy a kormány célja-e, hogy egy normálisan működő rendszer legyen, vagy megelégszenek azzal a látszat intézkedésekkel, amik most vannak.